Egy osztályfőnök dilemmái – az osztálykirándulás

Osztálykirándulás – Amikor egy csoportot csapattá, közösséggé kell formálni!

Elkaptunk egy levelet:

„Az osztályfőnöki szerep egészen különleges, hiszen az én feladatom az, hogy gondoskodjak diákjaimról, és segítsek nekik olyan élményeket szerezni, amelyek segíthetik őket a fejlődésben és a kapcsolatteremtésben. Az osztálykirándulás mindig fontos mérföldkő a gyerekek, a diákok életében, legyen az ősszel, télen vagy tavasszal (de még nyáron is!), és az idő múlásával egyre inkább rádöbbenek arra, hogy milyen fontos és összetett feladat áll előttem. És bizony az én osztálytalálozómon se emlékeztünk már a kovalens kötésre és homályosan derengett, hogy mi is volt pontosan az a canossa-járás. De a kiránduláson megtapasztalt élményekre igen! Mondjuk, ami ott történt, az maradjon is ott, így is előkerült egy-két fotó, amit nem szívesen mutatnék meg másoknak. Még ha picit vállalhatatlannak tűnik ennyi év távlatából, azok mi voltunk. De milyen jó is volt!

A legfőbb problémám az osztálykirándulással kapcsolatban az, hogy az árak és költségek rohamosan növekednek. Az évek során az utazási irodák és programszervezők árainak emelkedése miatt a kirándulások drágábbak lettek, és az utazási költségek is egyre nagyobb terhet jelentenek a családok számára. Tudom, hogy vannak olyan diákok és családok az osztályomban, akik egyszerűen nem engedhetik meg maguknak a sok kiadást.

Ez a felismerés szorongást és aggodalmat vált ki belőlem. Mennyire igazságos az, hogy néhány diák saját anyagi helyzete miatt kimaradhat a közös élményekből? Hogyan tudom biztosítani, hogy mindenki részt vehessen az osztálykiránduláson és megtapasztalhassa azokat a felejthetetlen pillanatokat, amelyeket egy ilyen út nyújthat?

Gyakran jár az agyam, próbálok megoldást találni a helyzetre. Kutatok alternatív lehetőségeket és felkutatom azokat az alacsony költségvetésű lehetőségeket, amelyekkel csökkenthetnénk az osztálykirándulás árait. De mindeközben folyton azon töprengök, hogy miként kommunikáljam ezt a helyzetet a diákok és a szülők felé. Nem szeretném, hogy bárki kizárva érezze magát vagy rosszul érintse az anyagi lehetőségei miatt.

A vágyam az, hogy minden diákot részesítsek az osztálykirándulás élményeiben. Hiszek abban, hogy ez az út fontos lehetőséget nyújthat a tanuláson túlmutató fejlődésre és az osztályközösség megerősítésére. A diákoknak lehetőséget adhat a kilépésre a komfortzónájukból, új barátságokra.

Nem adom fel, és továbbra is kreatív megoldásokat kutatok a problémámra. Az osztálykirándulás fontossága olyan mértékben megerősített, hogy motivált vagyok arra, hogy megtaláljam a módját annak, hogy mindenki számára elérhető legyen.

Elkezdtem konzultálni a szülőkkel és a diákokkal, hogy megismerjem az igényeiket és lehetőségeiket. Feltártam, hogy az osztályban található kreatív szellemű szülők kapcsolati hálóját és kiderült, hogy vannak egyéb megoldások is, felhasználhatunk kedvezményeket és ezzel fogunk is élni.

Emellett elkezdtem alternatív programokat keresni, amelyek alacsonyabb költséggel járnak, de még mindig izgalmas és tanulságos élményeket nyújtanak. Például, ahelyett egy hosszú távoli utazásra mennénk, keresek lehetőséget egy közeli, egy helyi helyi táborban, ahol a diákok még mindig együtt élvezhetik a közös programokat és kalandokat. Így az utazási költséggel sem kell számolni. Legyen az egy félnapos, vagy többnapos kirándulás itt is meg lehet oldani a közelben, számtalan lehetőség kínálkozik.

Bár még mindig vívódom és töprengem a helyzeten, hiszem, hogy megtalálhatom a megoldást. Elszánt vagyok abban, hogy minden diákot bevonjak az osztálykirándulásba, még akkor is, ha ez több erőfeszítést és kreativitást igényel tőlem. Hiszek abban, hogy a közös élmények és az együtt töltött idő olyan értéket teremt, ami felülmúlhatja az anyagi terheket.

Az osztályom diákjai fontosak nekem, és az a célom, hogy mindenki részesülhessen az osztálykirándulás élményeiben. Ahogy haladok előre, folytatni fogom a kutatást és a megbeszéléseket, és nem adom fel addig, amíg megtalálom a megoldást, amely mindenkinek lehetővé teszi, hogy részt vegyen és élvezze ezt a különleges utazást.

Egyet azért fontosnak tatrtok. Hogy legyen vezetett program. Találjak olyan szakembert, szervezetet vagy bárkit, aki élményközpontú, izgalmas, amolyan csapatot összetartó (mert azért vannak ám klikkek) kirándulást kínál. Ami leköti a gyerekeket. 

Sajnos vagy nem, én vagyok az iskolai kiránulásokért is a megbízott vezető. Tudjátok, a suliban olykor az alsó tagozatnak, vagy együtt az alsó és a felső tagozatnak is egyszerre van kitűzve a kirándulás. Ez olyan 2-4 órás szokott lenni. Imádjuk Pécset, gyönyörű helyszínek vannak, de ennyi gyereknek egyszerre (kb. 550-600 fő) minőségi, jól megkoreografált programot szerveni nagyon nehéz.

Bepötyögtem a Google-ba, hogy „iskolai kalandnap Pécs” és benneteket az Élményzónát dobott ki. Abban a pillanatban úgy éreztem, hogy „Igen, ez az, ami kell nekem!”, ezért írok most. 

Láttam egy kb. 4-5 éves felhívást is nálatok, ahogy kutakodtam, hogy „akár egy buszjegy áráért is” eljöttök az iskolába vagy Pécs területére, de még az országban is bárhová! Az nagyon jó lenne, még úgy is, ha egy oda-vissza buszjegy árát értettétek alatta. Megoldaná minden osztály a kis osztálypénzéből. Figyeljetek, szeretek konkrét lenni, az a bizonyos „buszjegy ára”, az a 2 x 400 Ft / fő tétel bele fog férni nálunk a keretbe. Ennyit tudunk erre szánni, többet sajnos nem. Bocsánat, ha így egyből a lényegre és az árra térek.

Ma hívni is foglalak benneteket a részletek miatt”