Nyelvek, vívómaszk és futócipő: Ismerd meg Gátai Hajnalkát, a II. Mohácsi BusHOW Futófesztivál futónagykövetét!
Amikor egy olyan embert keresünk, aki egyszerre hiteles sportoló, elkötelezett aktivista és a mohácsi hagyományok ismerője, akkor nem kell tovább kutatnunk: Gátai Hajnalka pontosan ilyen! A pécsi sportélet és oktatás egyik legszínesebb egyénisége írásban mesélt nekünk arról, miért is várja annyira a 2026. február 14-i II. Mohácsi BusHOW Futófesztivál napját.
Hajni nem az a típus, aki csak a kilométereket falja – ő élményeket gyűjt és értékeket közvetít. Civilben a Pécsi Tudományegyetem korábbi oktatója, többnyelvű tanár, tolmács, idegenvezető és veterán válogatott vívó. De mi történik, ha lekerül a vívómaszk és előkerül a futócipő?
Miért pont Mohács és a Selyemút?
Hajni és Mohács kapcsolata igazi „szakmai szerelem”. Pont akkor vizsgázott idegenvezetőként, amikor a Busójárás UNESCO világörökség lett. “Magához a városhoz talán kevésbé, a horvátsághoz viszont annál inkább kötődöm – és ez igazából a sokacok bulija!” – vallja. Számára a húshagyókeddi ünneplés a kedvenc: az a meghitt, emberléptékű és szabad pillanat, amit a Selyemúton zajló futófesztivál is képvisel.
„A sport az idegrendszerembe gyökerezett”
Emlékszel még arra a pillanatra, amikor eldöntötted, hogy a futás/sportolás nem csak egy hobbi lesz, hanem az életed része? Mi volt az a pont, amikor ez megváltozott?
„Általános iskolában többször vittek minket mezei futóversenyekre. Nem voltam egy extra tehetséges futó (jobban szerettem a távolugrást vagy épp a szertornát), mégis, gimiben felfigyelt rám a testnevelőnk, és levitt a PVSK pályára edzeni. Kicsit unalmas volt sokat körözni… ezért váltottam, és inkább elmentem kick-boxozni.
A folytatás sajnos már egy kevésbé szép történet… 17-18 évesen anorexiával küzdöttem, aminek a tünetegyütteséhez tartozott esetemben a rengeteg, kényszerű mozgás. Sokat futottam és bicajoztam annak idején. A betegségből hála Istennek, 35 év alatt azért kigyógyultam, de a sport addigra már annyira mélyen belegyökerezett az idegrendszerembe, hogy jelenleg is heti 4-5, egyenként 90-120 perces edzés az ideális ‘adagom’.”
Február közepén futunk a Selyemúton – te hogyan készülsz egy ilyen tél végi megmérettetésre, van valami speciális rutinod?
„Hát, jelentem: komolyan veszem a dolgokat, és a konditeremben már elkezdtem a felkészítő programot a futópadon. Mivel több mint 15 éve ‘szerencsésen’ összeszedtem egy asztmát, ráadásul 50+-os vagyok, mindig odafigyelek a fokozatos terhelésre és arra, hogy mit bír éppen a szervezetem. Megnyugtatlak: úgy néz ki, nem lesz itt baj, bár nyilván nem fogok dobogós időt futni, de nem is a célom. Azért ez más, mint a vívás… A lényeg, hogy jól essen, és jól érezzük magunkat mind!”
Ha bárkit (élőt vagy történelmi alakot) választhatnál, hogy fusson melletted pár kilométert ezen az úton, ki lenne az és miért?
„Ezen még nem gondolkodtam. De aki szeret futni, vagy úgy érzi, ott a helye, azzal szívesen lenyargalom az 5 km-t! Mondjuk, a PEAC-os sporttársakkal, vagy az Amnesty pécsi aktivistáival. Na, ki jön?… Én már várom, biztosan szuper lesz a hangulat – és reméljük, a busók jól táncolnak majd, és a tél végi időjárás inkább tavasziasra sikeredik!”
Fussunk együtt Hajnival!
Hajni példája emlékeztet minket: a sport nem csak a teljesítményről, hanem a gyógyulásról és a közösségről is szól. Legyél te is része ennek a különleges téli kalandnak!
📍 Esemény: II. Mohácsi BusHOW Futófesztivál – Élményfutás a Selyemúton
📅 Időpont: 2026. február 14., szombat
🔗 Nevezés és részletek: elmenyzona.hu
Tarts velünk, és űzzük el együtt a telet!
